Iskolánkról

Az iskola 1971-ben nyitotta meg kapuit Hallássérültek Kisegítő Iskolája néven. Feladata enyhe értelmi fogyatékos, hallássérült tanulók nevelése-oktatása, az egész országra kiterjedő beiskolázási körzete miatt, diákotthoni ellátása volt. A nyolcvanas évek közepétől a gyógypedagógia területén bizonyos fokú átstrukturálódási folyamatnak lehettünk tanúi. Országos átlagban is csökkent az ép értelmű hallássérült tanulók száma. Emiatt az ország többi siketeket nevelő-oktató intézetei (Sopron, Eger, Kaposvár stb.) gyermeklétszámuk csökkenése miatt felvállalta az értelmi fogyatékos, hallássérült tanulók oktatását. Ez a folyamat intézetünk számára egy vákuumot teremtett, amely a tanulói létszám csökkenésével járt. Részint ezek miatt, részint a logopédiai ellátás területén megnyilvánuló szükséglet következtében a beszédben akadályozottak és/vagy az olvasás/írás területén jelentős elmaradást mutató (diszlexia, diszgráfia) tanulók pedagógiai célú rehabilitációja, habilitációja is feladatként jelent meg alapító okiratunkban. Ez az új feladat 1988 szeptemberében 28 tanulóval, egy előkészítő, egy első- és egy második osztállyal indult. Ezt követően fokozatosan fejlődött fel a tagozat hat, hét, kilenc, illetve jelenleg tizenegy osztállyá, előkészítő osztálytól nyolcadik osztályig felmenően. A tanulók a többségi iskolák tananyagát tanulják, nyolcadik után a középfokú iskolákba nyernek felvételt. Intézetünk életében az 1998-as év ismét strukturális változásokat hozott. A csobánkai gyógypedagógiai intézet egyházi tulajdonba történő visszaadása után iskolánkba került 15 állami nevelt, illetve 10 családból jött középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló. Az ő sajátos igényüket kielégítő nevelő-oktató feladatokat is felvállalta iskolánk. A gyermekvédelmi szakellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett fogyatékos gyermekek számára a szükségleteikhez igazodó gyermekotthoni nyújtó ellátást is megszerveződött. A növekvő igények miatt a 2000-es évek elejétől értelmi sérült autista vagy autisztikus tanulókat is oktatunk-nevelünk. A tanulók létszáma folyamatosan nő, különösen a kollégium miatt csábító a szülőknek az iskola. Terveinkben szerepel a csoportok bővítése. Intézményünk 2010. szeptember 1-jétől ellátja a fejlesztő iskolai oktatás, valamint a fejlesztő nevelés-oktatás feladatait is. Ez nem csak iskolán belüli ellátást tesz szükségessé, hanem iskolán kívüli feladatokat is jelent. A pedagógusok a súlyosan sérült tanulókkal saját környezetükben foglalkoznak. Intézményünk a Cházár András EGYMI Szakiskola Készségfejlesztő Iskola Kollégium Simon Antal Tagintézményeként működik. 2017 januárjától a Váci Tankerületi Központhoz tartozunk.

Létszámaink: beszédfogyatékos tanulók 130-150 fő közt, értelmileg akadályozott tanulók 45-50 fő közt, autista vagy autisztikus tanulók 25-30 fő közt, fejlesztő iskola, nevelés-oktatás 70-80 fő közt, kollégium 40-50 fő közt.

NÉVADÓNKRÓL

Simon Antal piarista tanár a Váczi Királyi Siketnéma-Intézet első igazgatója. Simon Antal életének adatait kutatva, megállapíthatjuk, hogy a lexikonok és egyéb kiadványok igen sok pontatlanságot tartalmaznak. Szatmári Antalné gondos kutatómunkájának köszönhetően 1972-ben Simon Antal életének legfontosabb adatai napvilágra kerültek. Iskolánk névadója 1772. szeptember 7-én született a Győr megyei Ikrényben (Újfalu). Apja Simon András, édesanyja Högye (Hölgye) Judit. Magyar nemzetiségű, a magyaron kívül németül és latinul is beszélt. Gimnáziumi tanulmányait Győrött végezte 1790-ig. Ezután bölcsészeti tanulmányokba kezdett Pozsonyban, azonban már ez év végén trencséni novíciussá avatják, ahol két évet tölt el (1792. január 4-ig). Ezt követően 1792. január 4-étől normalisták tanításába kezd Nyitrán, majd Kecskemét városában, miközben 1794-1796 között ismét bölcsészeti tanulmányokat végez, ezúttal Nagykárolyban. Ezek után kerül sor a győri szemináriumi tanulmányokra, s 1799-ben ebben a városban szentelik pappá. Pappá szentelése után két évig (1799-1801) Fertőszéplakon káplánként győri megyebéli világi papként munkálkodik. 1801-ben kerül ki Bécsbe, ahol lehetősége nyílik megismerni May irányította Siketek Intézetét. 1802. augusztus 17-étől egészen halála évéig Magyarországon a váci Siketek Intézetének igazgatója, tanára és hitoktatója is egyben. Fő műve az IGAZ MESTER 1808-ban jelenik meg. 1808 júniusától haláláig Pankota címzetes apátja. Halálának időpontja 1808. augusztus 30-a.

Karcsú Antal így ír Vácz történetében Simon Antal haláláról:

cit: Június hóban megnyerte Simon A. igazgató úr a Bold. Szűzről czímzett pankotai apátság czímét, de ő nga nem sokáig örvendezhetett ezen jól kiérdemelt kitüntetésnek, mert Budáról visszatérve, hol a m. kir. udv. kamaránál apátságába beiktatott és annak czímerével eláttatott, az ő idült bajába esett, mely halálossá lőn, nagy vérhányás ragadta meg, s aug. 30-kán reggeli órákban élete 36-ik évében meghalt.

Földi maradványait még aznap Vácott helyezik örök nyugalomra a Fehérek templomában.

Hírnevet nem elsősorban a siketek gyógyító-nevelése terén szerzett magának, hanem az olvasás-írás tanítására kialakított írva-olvastató eljárásával, illetve az első magyar nyelvű fonetiki munkájával.

Ennek a leírása az 1808-ban megjelent Igaz Mester c. művében található, ami az első magyar nyelvű fonetika tankönyvnek is tekinthető. Simon Antal fő célja az volt, hogy az írva-olvastató módszert közkinccsé tegye, ezért az Igaz Mester további részében főleg az addig alkalmazott betűztető módszer kritikájával foglalkozik. Helyteleníti a betűk összetett neveit, s az olvasás tanításánál a fő és az alhangok (mássalhangzók, magánhangzók) késői összekapcsolását, tehát a mássalhangzók önálló ejtését. Munkájában minden hang, illetve betű megtanításához részletes fonetikai magyarázatokat fűz.

Összességében elmondható, hogy Simon Antal mind a siketnémák gyógyító-nevelése terén, mind pedig az első magyar nyelvű fonetikai munkája révén a beszédfogyatékosok későbbi nevelése-oktatása terén maradandót alkotott. A váci siketnéma intézet igazgatójaként, tanáraként hat évig dolgozott, nagy ívű pályája korai halálával megszakadt.

Úttörő munkássága abban áll, hogy elvetette a sillabizálás hosszadalmas, nehézkes voltát, s helyébe jobbat, korszerűbbet ajánl. Felismerte egy korszerű funkcionális alapokra épített szakkönyv megírásának szükségességét. Ugyancsak nagy érdeme, hogy még kortársai latin és német nyelven írták munkáikat, ő a nemzet nyelvén írta pedagógiai munkáját. Hazafias érzülete az anyanyelven való megszólalásra ösztönzi. Természetes számára, hogy a magyar nyelv hangtanát magyarul ismertesse, ellentétben Kempelen Farkassal és Révai Miklóssal. Ő jelenteti meg a világon elsőként nyomtatásban az írva-olvastatás módszerét, megelőzve Johann Baptist Grasert, akit a nemzetközi pedagógiai szakirodalomban az írva-olvastató módszer atyjának tartanak számon.

ISKOLÁNK SZIMBÓLUMAI

A címer heraldikai leírása:

Kerek alapú, arany szegéllyel díszített, középen vízszintesen vágott piros-kék mező. A felső piros mezőben „Vácz” feliratú talapzaton a váci Székesegyház, az alsó kék mezőben egy nyitott könyv „Igaz Mester 1808” felirattal, keresztben egy lúdtollal. [címerkép]

Iskolánk zászlója:

Fehér zászlórúdon, fehér selyem alapon, középen iskolánk címerével. A kerek címeralapot „Simon Antal Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon” felirat futja körbe. [zászlókép]

Soha a tanító a gyermeket az idomtalan betűiért meg ne verje, sőtt meg se szidja, pirongassa. Mert akik azt cselekszik, magok alkalmatlanabbak tanítványaiknál, holott nem tudják, miért találtatott fel az írás. Az írás t.i. nem azért találtatott fel, hogy az által képírókká legyünk, hanem, hogy az által gondolatainkat szem elejbe tehessük; elég szépen ír tehát az, akinek betűit egymástul el lehet esmérni, a többivel ne gondoljunk, és hadjuk az ékes írást annak, akinek abban kedve telik, de azért a gyenge gyermeket ne kénozzuk.

Simon Antal, Igaz Mester-1808.

FELVÉTEL AZ ISKOLÁNKBA

Iskolánkba történő felvétel az illetékes szakértői bizottságok vizsgálata és javaslata alapján történik. Ennek hiányában tanulót iskolánkba felvenni nem áll módunkban. Vizsgálatot a szakértői bizottságoktól a szülő a 4/2010. (I.19.) OKM. rendelet alapján bármikor kérhet. A vizsgálat megkezdéséhez a szülők/gondviselő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő(k) köteles(ek) közreműködni. A szülő(k) joga, hogy a szakértői vizsgálat alatt a vizsgálat megzavarása nélkül mindvégig jelen legyen(ek). A szakértői bizottságok komplex szakértői (gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai) vizsgálatok alapján többek között javaslatot tesznek a gyermek adekvát beiskolázásra, és meghatározzák a fejlesztési irányukat. A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell. [bővebben…] A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt nevelési-oktatási intézmények közül. Ha a szülő a javaslattal egyetért, akkor a szakértői bizottság értesíti a gyermek számára kijelölt intézményt. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. A beiratkozás idejéről, módjáról, a szükséges adminisztratív eljárásokról a szülők augusztus elején levélben részletes tájékoztatást kapnak. A diákotthoni felvételi kérelmet a szülőnek írásban kell kérnie.

Megközelítés: Budapest felől a Nyugati-pályaudvarról, Vác – Nagymaros – Szob vasútvonalon. Gépkocsival a 2-es főútvonalon, illetve az M2 autóúton. Iskolánk a váci vasútállomástól gyalog kb. 5 percre van. GPS koordináták: N 47.7869615o – E 19.1329555o