Tájékoztatás a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével kapcsolatos tudnivalókról, a szülőt megillető jogokról és a szülői kötelezettségekről

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében – a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján – történik a sajátos nevelési igény megállapítása, vagy kizárása. A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, a tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzd.[1]

  • A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata a szülő kezdeményezésére, illetve a szülő egyetértésével indul. (Ez alól kivételt jelent a jegyzői eljárás, amikor a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásának megindítása megtörténhet a nélkül is, hogy ahhoz előzetesen a szülő hozzájárulását, egyetértését adta volna.) A közoktatás működését meghatározó jogszabályok szülői jogokról és kötelezettségekről rendelkeznek. A szülő fogalma azonban nemcsak a gyermek „vér szerinti” szülőjét, szüleit foglalja magában, hanem az örökbefogadó szülőt és a gyermek gyámját is. Minden olyan esetben ezért, amikor a szülőt megillető jogokról, illetve kötelezettségekről van szó, illetve a szülői tájékoztatásról, eljárásba való bevonásról, nyilatkozattételről stb. rendelkeznek a jogszabályok, azon érteni kell a vér szerinti szülőt, az örökbefogadó szülőt és a gyámot is.
  • A szakértői és rehabilitációs bizottság eljárásának megindítását szolgáló – előzetes információkat tartalmazó – kérelem elkészítésében a szülő kérésére az óvoda, és az iskola köteles közreműködni.
  • A szakértői vizsgálat akkor kezdhető meg, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelen vannak. A közös szülői felügyeletet a bíróság szüntetheti csak meg. Ha a szakértői vizsgálat megkezdésekor az egyik szülő nincs jelen, a másik szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy jogosult-e a távol lévő szülő képviseletére. A szakértői vizsgálat során a szülő végig jelen lehet a nélkül, hogy zavarná a vizsgálatot. A jelenlét mellett a szülő köteles közreműködni a vizsgálatban.
  • A szakértői véleményben foglaltak „végrehajtására” csak akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő – miután megismerte, megértette a gyermekével kapcsolatosan feltárt tényeket, megállapításokat – egyetért. A szülő az egyetértéséről, vagy egyet nem értéséről nyilatkozhat a vizsgálatot követő tájékoztatást követően, de ezt később – a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül – is megteheti.
  • A szülő közvetlenül is kezdeményezheti a jegyzőnél a szakértői véleményben foglaltak felülvizsgálatát.
  • Amennyiben a szülő tíz munkanapon belül nem tesz nyilatkozatot, és a jegyzői eljárást sem indítja meg, a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges egyetértését megadottnak kell tekinteni. A szakértői és rehabilitációs bizottság ekkor a szakértői véleményt megküldi a végrehajtásban érdekelteknek.
  • Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles tájékoztatni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A jegyző közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. A jegyző az eljárása megindításáról értesíti a szakértői és rehabilitációs bizottságot. A jegyző határozata egy példányát megküldi a szülőnek, az érintett nevelési-oktatási intézménynek, a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. A jegyző határozata ellen a szülő fellebbezést nyújthat be, a benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban szakértőként az Oktatási Hivatal jár el.
  • A szakértői véleményt a végrehajtása megkezdését követő első nevelési év, tanév eltelte után hivatalból felül kell vizsgálni. Ezt az eljárást minden szolgáltatás esetén alkalmazni kell, függetlenül a gyermek életkorától.
  • A szülőnek is jogában áll felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a szakértői és rehabilitációs bizottságnál. A szülő az első hivatalból történő felülvizsgálattól számított egy év eltelte után kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás lefolytatását A szakértői és rehabilitációs bizottság pedig köteles a szülő kérelmére lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig még több mint hat hónap hátravan.

Forrás: www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/szakertoi
[1] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény;
A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. OKM rendelet

ORSZÁGOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRŰ BIZOTTSÁGOK

Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
1119 Budapest, Halmi u. 26.
telefon: +36-1/203-84-97

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
1147 Budapest, Cinkotai út 125-137.
telefon: +36-1/422-14-93

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
1145 Budapest, Mexikói u. 60.
telefon: +36-1/220-64-59

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
telefon: +36-1/343-96-45

Pest Megye Önkormányzatának 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ
1077 Budapest, Dohány u. 54.
telefon: +36-20/48-48-133
vezető: Podolányi Klára

Pest Megye Önkormányzatának 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ
2700 Cegléd, Buzogány u. 23.
telefon: +36-20/48-51-003
vezető: Gárdai Zsófia